A fenyőbútorok összeszerelése nem ördögtől való feladat, de némi szakértelmet azért igényel. A felületi sérülések elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a szerelést puha felületen (csomagolási hullámkartonon, szőnyegen stb.) végezzük. Az elemek összeillesztésénél kerüljük a fémkalapács használatát, helyette kézi erővel (pl. ököllel), vagy gumikalapáccsal üssük össze az idomokat. Gumikalapács használata esetén is javasolt egy fadarabot, vagy egy félbehajtott textíliát tenni a felületre, hogy tompítsa az ütéseket.
A lapra szerelt fenyőbútoroknál az elemeket nem kell összeragasztani, mert a szétszerelhetőségük így megmarad. A fatiplik és csavarkötések, illetve komódoknál, szekrényeknél a hátfal felszögelése, illetve felcsavarozása elegendő statikai tartást ad a bútornak. A facsapokat csak az elemek végén lévő furatlyukba szabad szükség szerint beütni, amelynél a fa száliránya a tiplivel párhuzamos, így nem keletkezik sérülés. A legtöbb esetben a fatipliket kézi erővel is könnyen a helyére illeszthetjük.
A csavarok meghúzása vagy csavarhúzóval, vagy imbuszkulccsal történik. Imbuszkulcsot a szerelési csomag minden esetben tartalmaz. Az ágyrácslécek lecsavarozásához gépi csavarbehajtó használatát javasoljuk. A nagyobb igénybevételnek kitett fenyőbútorok esetében (pl. az ágykeretek) az összeszerelést és használatot követő egy év után érdemes a menetes szárakra ismételten ráhúzni.
A hagyományos, fix kivitelű ágykeretekhez szalagos (hevederes) faágyrácsot biztosítunk. A szalagok segítségével a szükséges léctávolság egyszerűen beállítható. Az ágyrácsok fix rögzítése végett azonban facsavarokat is mellékelünk a csomagba. A léceket egyenként csavarozzuk le, mivel az egyfelől megakadályozza azok leesését, elmozdulását, kopogását, másfelől még masszívabbá teszi ágyunkat.
A gázrugós ágyneműtartós ágykeretek szerelése típustól függően egyszerűbb vagy időigényesebb feladat. A végeredmény azonban mindegyik esteben egy strapabíró, masszív szerkezet. Gyakori vásárlói észrevétel, hogy a szerelést követően a felnyíló ágyrácskeretet nem tudják lecsukni. Ennek az az oka, hogy a gázrugók erejébe a matrac súlyát is belekalkulálják. Ezért még a gázrugó felrakása előtt tegyük rá a matracot az ágyrácskeretre, kézi erővel nyissuk azt fel és ebben a helyzetben rakjuk fel a gázrugókat. Így már könnyen nyitható/zárható az ágykeret.
Fenyőbútor tisztítását száraz, esetleg enyhén nedves (nyirkos) finomszövésű törlőruhával javasoljuk. A fenyőbútorokon található lakkréteg kellő védelmet ad a fának. A kereskedelmi forgalomban lévő, kifejezetten e célra gyártott tisztítószerek is alkalmasak lehetnek, de egy kevésbé látható helyen javasolt egy próbatisztítás elvégzése. Érdemes figyelembe venni, hogy a fenyőbútor ugyanúgy lélegzik, mint az emberi bőr, azaz az adott helyiség páratartalmát felveszi és leadja. Ne használjunk ezért vizes törlőkendőt, vagy viasztartalmú ápolószereket.
A fenyőbútor tisztításakor a tisztítószereket ne közvetlenül a bútorra, hanem a törlőkendőre fújjuk. A törlőkendőt a fa erezetével megegyezően mozgassuk, így a fa visszakapja eredeti fényét és ragyogását. Semmi esetre sem használjunk szemcsés bútorápoló szereket, mert azok megkarcolják a bútort védő lakkréteget. A bútor felületével ne érintkezzen erős lúg, sav, más maró anyag vagy tartós nedvesség, mert az szintén kárt tesz a fa szerkezetében. Óvjuk a tűző napfénytől, és fűtőberendezés (radiátor) közvetlen közelébe se tegyük azokat, célszerű legalább 10-15 cm-t attól elhagyni.
A fenyőbútorok szerencsére javíthatók. Kisebb felszíni, nekiütődésből eredő benyomódások esetén (amikor még nincs roncsolódás), gyakran használt praktika, hogy tegyünk egy vizes konyharuhát a bútor felszínére, majd forró vasalóval óvatosan gőzöljük át. A forró gőz a fa rostszerkezetét fellazítja és az visszaáll az eredeti helyzetébe.
Nagyobb felszíni sérülések fenyőszínű fatapaszok segítségével orvosolhatók. A fatapasz feltölti a kisebb repedéseket, lyukakat. Száradás után csiszolható, majd újra lakkozható.